sztársai is voltak, szívósan dolgozott azért, hogy megvalósítsa álmát, a JMB RockFestet, azaz, hogy néhány nap erejéig ismét a rock fővárosává váljék Miskolc. biztosítása komoly szervezési feladat volt, amihez képest az engedélyek beszerzése szinte már gyerekjátéknak bizonyult. A főszervező, Soós László 2007. május 31-én sajtótájékoztatót tartott a miskolci Avason működő JMB Rock Caféban, majd június 14-én Budapesten, a W2 Rock Caféban, ahol a sajtó képviselői számára Kiss Orsolyával ("Kiso"), a fesztivál háziasszonyával, aki egyben a VIVA TV műsorvezetője is, bemutatta a szervező stáb tagjait, a támogatókat, illetve részletesen ismertette a fesztivál zenei és egyéb programjait. Elmondása szerint főként a '80-as évek meghatározó hazai rockcsapatait kereste meg. - Büszkén mondhatjuk, hogy igazán nagy neveket sikerült idecsábítani, bízunk benne, hogy a fesztivál jól sikerül, hagyományteremtő lesz, és jövőre talán már külföldi sztárvendéggel is büszkélkedhetünk - nyilatkozta Lesly. A fesztivál fővédnöke - Fedor Vilmos alpolgármester - egykori zenészként, rock-rajongóként és persze miskolciként is üdvözölte a koncertsorozat ötletét, amely mögé igen sokan felsorakoztak. Mint mondta, "Miskolcon nagy múltja és jelene van a rockzenének, az ilyen kezdeményezések pedig nagyban hozzájárulnak, hogy jövője is legyen. Utalt a 'mini-Woodstock'-ként emlegetett 1973-as miskolci rockfesztiválra, melynek harmincéves évfordulóját nagy sikerű monstre-koncerttel sikerült megünnepelni a miskolci Városi Sportcsarnokban. Miskolc neve elválaszthatatlanul egybeforrt a rockzenével - hangoztatta az alpolgármester. Innen indult az EDDA, itt született Demjén Ferenc, valamint a világhírű Dire Straits frontemberének, Mark Knopflernek az édesapja is." A sajtótájékoztatón Völgyi Béla Tibor zenész, újságíró a miskolci zenekarok képviseletében nyilatkozva arról szólt, hogy az ilyen fesztiválok a rock - illetve művelői - "önazonossága" szempontjából is mérföldkőnek számítanak. "Mi, akik régóta csináljuk ezt a műfajt, tudjuk, milyen sokszor próbálták kiátkozni, perifériára szorítani, vagy éppen politikai széljárástól függően ellehetetleníteni - nyilatkozta a zenész. - S azt is tudjuk, mekkora biztatást jelentett nekünk, s a többi rock-rajongónak annak idején az 1973-as nagy seregszemle - ugyanezt a biztatást jelenthetik a mai generációknak az ilyen fesztiválok. Bizonyítják, hogy a rock kivívta az őt megillető helyet a Nap alatt, s meghatározó részévé vált a zenei kultúrának."
2007-ben két színpadon, felváltva szólt a rockzene. Fellépett többek között a Bikini, a Skorpió, a Prognózis, a Moby Dick, Ossian, a Lord, az Omen, a Joymusic Band, a Zord, a Zorall és még jó pár csapat. A fesztivál három napja a nagyszínpad fellépőihez igazodva lett elkeresztelve: a nyitó a "Tribute nap"nap, a második a "Rock nap", míg a harmadik a "Metal nap" nevet kapta.
2008-ban a tervek szerint június 19-22. között került megrendezésre a második JMB Rockfeszt. Összesen négy színpadon - BET Színpad, Pont FM Színpad, H.C. Színpad és JMB Art Színpad - kínált zenei programokat a rockzene szerelmesei számára fesztivál. Emellett többek között sportvetélkedők, drogteszt, henna, tűzzsonglőr bemutató színesítette a programot. A Nulladik napra (2008. a belépés ingyenes volt, ekkor lépett fel a BET Színpadon a Primitive, a Zord, a Replika, a Depresszió a Subscribe és az Avatar. Az erős zenei mezőnynek és az ingyenes belépésnek köszönhetően a kb. háromezres nézősereg valódi fesztiválhangulatban tölthette a nyitó napot. Az Első napon (2008. június 18.) mind a négy színpadon beindult a nagyüzem (fellépett a Cool Head Clan, a Mini, az Omen (Katona "Főnök" Lászlóval), a Beatrice, Joymusic Band, Dopping, Zanzibár, Tigris, Hold On Through All, Slytract, Cadaveres, The Idoru, Insane és a norvég Quiritatio), ám a külső szemlélő számára ugyan nem volt érzékeltető, de a háttérben - a 2008-as fesztivál sorsát megpecsételő - nem várt események zajlottak le. A lényeg, hogy a tervezett négynapos fesztivált a legnagyobb befektető váratlan visszalépése miatt a válságstábnak kétnaposra kellett rövidítenie. Ezt követően az erkölcsi, szakmai és pénzügyi károk minimalizálása volt a fő cél, ami elsősorban a fesztivállátogatók kártérítésének gyors kidolgozását, a Második és Harmadik nap programjainak a lemondását, a fellépők értesítését, a megvalósult programok szerződéses kötelezettségeinek lehetőség szerinti teljesítését, illetve a kifizetések átütemezéséről szóló tárgyalásokat jelentette. Az azonnali válságkezelést követően 2008 őszétől az egy főre csökkent szervező "csoport" folyamatosan dolgozott a "romeltakarításon". Külön köszönet jár azoknak a zenekaroknak, művészeknek és partnereknek, akik ebben az időszakban türelmükkel, konstruktív hozzáállásukkal elősegítették a súlyos problémák megoldását. Azt is el kell viszont ismerni, hogy bár a nyitott kérdések többségét sikerült megnyugtatóan kezelni, ám vannak még "hátralékok", amelyek rendezésén dolgoznak, ezeket továbbra is napirenden tartják a fesztiválhoz újonnan csatlakozott szervezői, természetesen Leslyvel az élen.
2009 már az újrakezdés és az építkezés éve volt. A fesztivált új alapokra kellett helyezni, ami mind financiális, mind szakmai szempontból teljesen új megközelítést jelentett. Nem volt kétséges, hogy folytatni kell, egyrészt az új szervező csapat, illetve elsősorban Lesly belső késztetése miatt, másrészt pedig a "tartozást" is le kell rónai azok felé, akik úgy érezhették, hogy 2008-ban nem azt kapták a pénzükért, amit vártak.
És ugyan 2009. májusában volt egy JMB Minifeszt a Gárdonyiban de igazán a
fentieknek megfelelően, és a több mint egyéves, kitartó munka eredményeként itt az immáron negyedik fesztivál, a 2010-es JMB Metalfest.
- A fesztivált a Gárdony Parkszínpadon a miskolci Happy Death Day nyitotta, majd jött a Tempeston, a virtuóz, instrumentális rockban utazó Prestige, az agyszakító MoraTorium, a zseniális nevű és remek hangulatú muzsikát játszó Hangerilla. A szabadtéri programot a Stopyt zárta. Zúzós modern metaljukkal aznap ők gyűjtötték a színpad elé a legnagyobb számú közönséget… Bio brutál énektémái nagyon sütöttek, Fett és Csosz durva riffekkel bombázta a lelkes nagyérdeműt, és mindez alá Matyi és Bandi hozta a kőkemény és precíz alapokat. Szépen „muzsikált” a hangosítás, ami mindvégig jellemző volt ennél a színpadnál. A Gárdonyi Színpadon a Praxis nyitott, majd a samplerekkel és vetítéssel megspékelt instrumentális metalban utazó Mytra kápráztatta el a teremben tartózkodókat. Itt a hangzás visszhangos volt, ami ugyan zavaró volt, de még lejöttek Igor-ék rafinált témái.
Őket a Twister, illetve a Bugz triója követte. Ez utóbbi meglepően húzós, és „szögelve”, csuklóból kirázott riffjeivel lepett meg. Többségében kimondottan jó vagy profi produkciókkal találkozhatott a nagyérdemű. Így akik nyitottan álltak a – viszonylag – ismeretlen nevekhez, azoknak többször is igen kellemes meglepetésben lehetett részük. Az első napi programot a Joymusic Band zárta, és hazai rock klasszikusokból álló repertoár tökéletes választásnak bizonyult. A remek hanggal megáldott vak billentyűs-énekes igazi frontemberként vezényelte a zenekart és a koncertet. A második napon is remek idő fogadta a fesztiválra látogatókat. A teremben a Sunset Beach nyitott, őket követte az 187, akik meglehetősen sokat pepecseltek a beállással, de végül rövid, ám velős műsorukkal kárpótolták a türelmesen várakozókat. Az Inferno Metalcore System basszusgitáros nélkül „tolta”, mert a fővárost sújtó „monszun” miatt nem tudott vonattal a többiek után jönni. A Fall Attack után érkezett az Echonald, akik talán az egyik legígéretesebb csapat a régióban. Több megnyert tehetségkutató után meghívást kaptak augusztus 31-re egy horvátországi fesztiválra is! Az idén harmadszor volt szerencsém őket élőbben látni, és ezúttal is laza, ám magával ragadó előadásmódjuk dominált. A húzós, kétszólamú gitártémákkal és billentyűkkel megtámogatott bivalyerős ének és a többszólamú vokáljaik az erősségük, és erre itt is vevő volt a nagyérdemű. A terem záró buliját az Invader adta, a „Hány esély kell”, az „Ébredj”, a „Bűnös éjszakák”, stb. azaz a saját nóták mellett elhangzott még két Ossian és Pokolgép tétel is, ám a fénypont az utolsóként elővezetett Maiden klasszikus, a „Wicker Man” volt. Közben a parkszínpadon is megdörrent a cucc, este hatkor csapott a húrok közé a Needless. Fiatal koruknak köszönhetően energiabombaként zúztak, és a gitáros agyafúrt riffrjeire nagyon is érdemes volt odafigyelni. Őket a fesztivál egyik legjobb produkciója, a gyöngyösi Green Path követte. Karcos, egyben dallamos énektémákra sütögették riffjeiket, és mindezt olyan sounddal, ahogy az a legprofibb koncerteken hallja az ember. Minden nótájukban van valami, ami fogós, valami egyedi, és ennek kiteljesedése a klipes szám, az „Only” volt. Magasan volt a léc, ám az utánuk következő Zord a hazai pálya előnyét kihasználva, a színpadot oda-vissza felszántó énekessel, Krisszel talán még fokozta is a hangulatot. Háromnegyedórás thrash pörgésükbe már a készülő új albumról is elővezettek két szerzeményt. A parkszínpad műsorát a Killer Surprise zárta, ám mivel az első nappal ellentétben a rend őrei nem jelentek meg, így kellő hangerővel pusztították a hallójáratokat! Levezetésként – már a hajnali órákban – a JMB Rock Clubban „tolta a rockot” a Sickdom death brigádja és a Went thrash hordája…
A zenei felhozatalra nem lehetett panasz ezen a két napon. Ha a rendezők a kiegészítő programokra is, illetve a reklámra és promócióra még nagyobb hangsúlyt fektetnek – összesen kb. háromszázan lehettek a két nap alatt –, valamint ha kitartóan folytatják munkájukat, akkor biztató jövő elé nézhet az újjáéledt JMB Metalfest. Eltelt egy év, és lassan itt a 5. JMB Free Metalfeszt
Igen itt az 5. JMB feszt, és a kétkedők is rájönnek, hogy a jó szándék vezérelte, vezérli a szervezőket csak a közönségért van minden erőfeszítés, és ennek gyümölcse, hogy idén már nagynevű előadókat is tudtunk hívni.
És nem elhanyagolható, hogy a fesztivál INGYENES - és az is marad, mert egy olyan sorozat van kialakulóban ami országos szinten is egyedülálló lesz.
