K-Monitor

Mészáros Lőrinc turisztikai érdekeltségeit csokorba gyűjtve megtaláljátok politikaközeli turisztikai helyeket gyűjtő térképünkön, a nerhotel.hu -n.
👉 Linket beraktuk a kommentek közé.

Ebből egy drágább Hermes-táska sem jönne ki: nem Mészárosnál tömik a hasukat a magyarok Mészáros Lőrincnek van étterme a felcsúti tó mellett, Tokajban, cukrászatnak és csárdának is örülhet. Nem ezek hoznak a legtöbbet a konyhára.

Csatlakozás az Európai Ügyészséghez, átalakuló vagyonkezelő alapítványok, átláthatóvá váló magántőkealapok, tiszta közbeszerzések, hatékony vagyonvisszaszerzés, felmondott korrupt szerződések, és még nagyon hosszan lehetne sorolni, hogy milyen vállalásokat tett a TISZA párt a korrupció ellen. Mi ezt most megtettük. Alábbi blogposztunkban összeszedtük és röviden értékeltük a TISZA korrupcióellenes ígéreteit, vállalásait.

Ha kimaradt valami, írd meg!

A TISZA vállalásai a korrupció ellen A TISZA már jóval a választások előtt meghirdette a programját, amelynek, csak úgy mint a párt választási kampányának és a választások óta eltelt időszak kommunikációjának, fontos elemét képezi a korrupció elleni harc. A TISZA által közölt becslések szerint 20 ezer milliá...

2023-ban adatigényléssel kértük ki, hogy a MÁV mekkora összeget fizetett ki Juharos Róbert, józsefvárosi fideszes képviselő ügyvédi irodájának a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítéséhez kötődő jogi tevékenységek ellátása kapcsán.

A MÁV csak idén, a jogerős ítélet megszületése után közel egy évvel - ügyvédi felszólításra - tett eleget a bíróságok döntésének, és közölte azt az információt, amit még 2023-ban kértünk.

Így hangzik a MÁV egysoros tájékoztatása, amiért évekig pereskedünk:
“a 2024. évig a Juharos Ügyvédi Iroda részére nettó 560.538.035,- Ft került kifizetésre.”

A közérdekű adatokkal kapcsolatos ítéletek végrehajtásának hiánya súlyos jogállamisági problémát jelent Magyarországon, amely egyben az Emberi Jogok Európai Egyezményét is sérti.

Civil szervezetekkel közösen ezért az Európa Tanácshoz fordultunk.

A probléma ugyanis nem újdonság.

Kenedi János kutató még a 90-es években szeretett volna hozzáférést kapni a Belügyminisztérium magyar állambiztonsági szolgálatának 1960-as évekbeli működésével kapcsolatos irataihoz. Az akkori kormány nem hajtotta végre a magyar bíróságok döntését, és nem adott hozzáférést a kutató által megismerni kért állambiztonsági iratokhoz. Ezért 2009-ben a strasbourgi emberi jogi bíróság egyezménysértést állapított meg.

Mivel nem történt előrelépés, 2024 decemberében az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága úgynevezett megerősített felügyelet alá helyezte Kenedi János kutató ügyét és felszólította Magyarországot, hogy tegyen intézkedéseket annak biztosítására, hogy a magyar hatóságok betartsák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést elrendelő bírósági határozatokat.

Kép: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának épülete belülről

"A kormány előtt nincs titok: korlátlanul vizsgálhatja az Orbán-rezsim titkosított iratait az új kabinet"

Bányai György újságíró a Magyar Narancsban készített helyzetképet az Orbán-kormány döntéshozatalának átláthatóságáról: a titok az Orbán-kormányok szívesen használt eszköze volt.

A cikkben a K-Monitor ügyvédje, Molnár Noémi Fanni elmondta: a titkolózás legextrémebb formáját jelentette, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva folyamatosan kormányrendeletben hoztak meg olyan döntéseket is, amiket egyébként a parlamentben lett volna szükséges.

A parlamenti nyilvánosság az egyik garanciája annak, hogy az emberek megismerhetik és megérthetik, milyen információk, érvek mentén döntenek választott képviselőik.