Flowra Project

Heyya! Szakmai rovatunk következik! 👌 Vigyázat, hosszú lesz, de annál érdekesebb, bízom benne!! 😎

Tegnap este tanulmányi úton (így hívom) voltam a Budapest Parkban leköszönő Margaret Island teltházas koncertjén. Előttük jóbarátom, a Lóci játszik játsz-ott (örömömre szolgál, hogy volt egyszer egy közös fellépésem vele, remélem nem utoljára 🤭). Szuper párosítás volt, mindkét zenekar háta mögött súlyos tapasztalati évek vannak, sokat lehet/ett tőlük tanulni. Figyeltem is szorgalmasan az apró részleteket, történéseket, amiket az átlag közönség alapvetően észre sem vesz.

Lóci vérprofi színpadi ember, ezenkívül igazi móka mester, nem beszélve arról, ahogyan vezeti az egész műsorának dramaturgiáját, igazán nagy élmény volt belehelyezkedni nézőként ebbe a látszólag játszva könnyedségbe, amit megteremtett, miközben pontosan tudom, hogy emögött mennyi iszonyat sok, kőkemény munka van. Büszke vagyok, hogy földimként és talán jóismerősömként tekinthetek rá! 🤗 A zenekarát alkotó zenészek is kiválóan hozták a tőlük elvárt színvonalat, nyugodtan mondhatom, hogy fülsimogató élményben részesültem általuk. Gratulálok nekik! Nem először, de nem is utoljára voltam a koncertjükön. 👏

Margaret Island. Sajnálom őket, illetve inkább azt, hogy feloszlanak. Sosem voltam nagy rajongójuk (amúgy sem vagyok rajongó típus), de mindenképpen elismerésem azért, amit letettek az asztalra. Mégpedig azt, hogy megjelenésükkel és idáig tartó fennmaradásukkal egy üde színfoltját adták a magyar zenei életnek, nem mellesleg a magyar kultúrát, népzenét is népszerűsítették és ápolták (ami nekem szívügyem), valamelyest számomra viszonylag elfogadható, tetszetős módon (elég érzékeny vagyok a témában, mivel jómagam ezen nőttem fel, így nem igazán kedvelem, amikor sokan hozzá nem értő módon használják, dolgozzák fel azt... de ez most más téma). Szóval aranyos kis zenekarként tekintek rájuk, hiányozni fognak a magyar zenei palettáról... Míg nem...khmm. 🤭
Na jó, kezdjük a koncert elején. Viki fülmonitora elvileg nem működött az első 2 dal alatt, így "vakon" kellett elénekelje őket. Láttam is, hogy egyre csak mutogat az illetékeseknek kintre, majd egyik pillanatban megelégelve a szitut kikapta a füléből a kis cuccosokat. Ez egyébként csak a "szokásos" story, már meg sem lepődök ilyeneken, annyiszor kellett már jómagam is hasonlót megéljek (de szerintem az összes zenész úgyszintén, aki valaha játszott színpadon), viszont fura (és valahol furán megnyugtató is) volt látni, hogy ez bizony a legkomolyabb helyeken, legkomolyabb stáb mellett is előfordulhat... Szóval úgy tűnik, van, ami nem változik, csigavér, bárhol, bármikor jöhet egy olyan helyzet, mikor úgy kell csinálnod előadóként, mintha mi sem történt volna... Csak mosolyogj széles teli szájjal, miközben belül összeránt a rémület. Remek 😂 Na de, Viki rutinos csaj, szépen megoldotta a dolgot, probléma nélkül le is mentek a dalok, később pedig a stáb is javított a helyzeten. Nem akarok most dalról dalra végigmenni a koncerten, higgyétek el, "too much" lenne elolvasni (akit további részletek érdekelnek ezeken felül, nyugodtan kérdezzen kommentben). Lényeg, hogy rendben lementek a mindenféle ismert és kevésbé ismert dalaik, mentek közben a kivetítőn a régi emlékeket idéző koncert felvételek is, Viki még táncra is perdült többször, járt-kelt, végigszántotta a színpadot is... viszont az egész koncert alatt ott lebegett egy már-már kézzelfogható keserédes érzés, ami inkább volt keserű, mint édes. A dalokat lehozták, előadták annak rendje és módja szerint, de a lélek már nem volt úgy benne, ami valamikor még hajtotta ezt a bandát. Sok-sok évvel ezelőtt láttam őket utoljára, akkor még égett bennük a tűz eme produkció, valamint a közönség iránt és úgy 'en blok' egymás, mint zenekari tagok között... Most minden ilyesmi hiányzott. Valamifajta "legyünk túl rajta" érzetet keltettek az emberben, legalábbis bennem, szerethiányt, ürességet teremtve maguk körül és után. Ezt nem kritikaként írom, valahol nagyon is természetes egy ilyen megfoghatatlanabb, nehezebb légkör ebben a leköszönő üzemmódban, pláne 11 évnyi együtt bandázás után, teljesen érthető, viszont így, hogy nem teljesen ismerjük a búcsú pontos miértjét (találgatások persze vannak), nehezebb volt hova tenni most ezt a légkört.
Végül Viki és a fiúk közel 2 órás koncertet nyomtak le, respect tényleg, elismerésem! Amit kellett megtettek, kevés zenekar teszi oda magát ennyire az utolsó pillanatokban, ez dicséretes. Hálás lehet a közönségük, hogy a döntésük ellenére nem hagyták őket szótlanul faképnél. 😌 Szóval nekik is bőven jár a taps! 👏

Kedves Margaret Island! Ha nem is voltam kimondott rajongótok, de kedveltelek Benneteket, jó volt, hogy voltatok, köszönet nektek ezért! És most jó lesz nektek a csend, melyre utolsó dalotokban is vágytok: "Most jó így, csend van." Kellemes pihenést kívánok nektek, kedves kis csapat, Margaret Island! 🤍 Valamiféle folytatás meg lesz úgyis szerintem, de ez a jövő zenéje.

Miközben pedig élőben hallgattam a koncerteket, elképzeltem, vajon milyen lesz majd, mikor egyszer egy nagy álmom megvalósulásaként a
Flowra Project is ott tombolhat a Budapest Park nagyszínpadán értő, de legalább érző közönsége előtt?! Hirtelen elkapott az érzés: mindent meg fogok tenni, hogy erre lehetőségünk nyíljon! 🔥 Ami pedig biztos, hogy a most látott és hallott koncerteken való tapasztalások is hozzátesznek ehhez, s úgy 'en bloc' a szakmai fejlődésemhez. Álljon itt tehát ez a poszt számomra is, mint egy emlékeztető!👌

U.i.: Nyugodtan osszátok meg ezt a posztot, hogy esetlegesen sok olyan rajongóhoz is eljuthassanak a videók, akik szerettek volna, de nem lehettek ott élőben a Margaret Island búcsúkoncertjén. 🤍✨

(Koncerten készült videók kommentben (18db)! 🎶📹)

Ölelés, Flowra

Az új dal ELÉRHETŐ immár Youtube-on! 🔥👇

FLOWRA - Szívet szívért | Szerelem Trilógia (OFFICIAL MUSIC-LYRICS VIDEO) Flowra "Szívet szívért" című dala a most megjelent "Szerelem Trilógia" kislemezéről🔥 Hallgasd meg a kislemez további dalait is: "Majd meghalok Érted", "Gyöt...