Scrolicity

Töltsétek le az alkalmazást, és fedezzétek fel a várost úgy, ahogy még sosem láttátok!
https://play.google.com/store/search?q=scrolicity

Az 1870-ben átadott Budavári Sikló Európa második ilyen jellegű létesítménye volt a maga idejében. Gróf Széchenyi Ödön kezdeményezte 1867-ben, a franciaországi Lyonban látott példa nyomán, hogy a Várhegy lejtőjére gőzhajtással működtetett kötélvontatású vasút épüljön. A jármű 75 éven át hibátlanul működött, 1873-ban egy év alatt 1,5 millió utast szállított, 1943-ban a bevétel elérte a kétmillió pengőt .

Időközben a siklót többször is átalakították, de a gépészeti rész érintetlen maradt 1944 végéig, amikor az ostrom idején, az év utolsó heteiben a felső állomást és a kocsit bombatalálat érte.

A még meglévő gépeket, berendezéseket 1948-49-ben elszállították, a pálya sínanyagát a romeltakarítási, vasgyűjtési mozgalom "hasznosította". Hosszú évek civil aktivitásának köszönhetően 1980-ban a főváros megbízást adott a Metróber
vállalatnak arra, hogy készítsen átfogó tanulmánytervet a sikló újjáépítésére. Ez lett az alapja a további helyreállításnak. A civil mozgalomból állami, illetve fővárosi program lett, és 1986. június 4-én, éppen 25 évvel ezelőtt átadták a siklót a forgalomnak, amelyet jelenleg is a BKV üzemeltet. Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO Világörökség listájában is szerepel.

Ma a két kocsi - Margit és Gellért - reggeltől estig szállítja
az utasokat a 95 méternyi pályán. A két kocsi inga jelleggel van
összekötve: miközben az egyik kocsi felfelé indul a másik lefelé
megy. Kocsinként egyszerre 24 utast tud szállítani.